
Esti mesék
A díszek napja
Hideg decemberi reggel volt, és a félév lassan a végéhez közeledett. Már csak pár nap volt hátra a szünetig, és az iskolák varázslatos karácsonyi tájakká változtak. Minden osztály csillámos karácsonyi rajzokat készített, vagy díszeket hozott, hogy feldíszítse a saját fenyőfáját.
A 4. b osztály is egy díszítős napra készült. A gyerekek azonban nem otthonról hoztak díszeket, hanem ma maguk díszítik fel a fát – mégpedig a saját készítésű műveikkel.
A tanító néni fontos feladatot adott nekik.
– Ma karácsonyi tündérországgá változtatjuk az osztályt! Mindenki készít egy díszt, amit aztán felakasztunk a karácsonyfánkra! – mondta lelkesen, és minden türelmetlen kisdiáknak kiosztott színes és fényes papírokat, zöld és piros szalagokat, filceket, karácsonyi matricákat és ragasztót. Az asztalokat körbe tolták, és mindenki szépen leült. A háttérben karácsonyi dalok szóltak, a gyerekek szeme ragyogott az örömtől.
– Ez nagyszerű ötlet! – kiáltotta türelmetlenül Mimi, és előkészítette a színes ceruzáit.
– Mindenki valami különlegeset készít. Legyen az csillag, karácsonyfa, rénszarvas vagy ajándék! Rajtatok áll. Na, gyerünk, munkára! – vezényelt vidáman a tanító néni.
Mimi fenyőfát kezdett készíteni. Karácsonykor azt szerette a legjobban. Fogott egy zöld papírt, rárajzolt egy karácsonyfát, aztán óvatosan kivágta. Csillogó piros gömböcskékkel díszítette, és szép matricákat ragasztott rá. A barátnője, Emőke is gyönyörű díszt készített. Sikerült lerajzolnia egy karácsonyi ajándékot, és piros masnit ragasztott rá. Csak Daninak nem akaródzott semmit sem készíteni. Idegesen fészkelődött a székén, és a filcek meg papírok halmát nézte maga előtt. A tanító néni közben az osztály közepére állította a karácsonyfát. Ezt díszítik majd a gyerekek saját díszei.
– Nem tudom, mit csináljak – mondta szomorúan Dani, és nézte, ahogy a társai vidáman alkotnak.
– Készítsd el azt, amit karácsonykor a legjobban szeretsz – próbált segíteni neki a tanító néni.
A vörös hajú kisfiú elgondolkodott. Hiszen ő mindent szeret. Szereti a havat és a szánkózást, de a csillogó fát és az ajándékokat is. De legjobban azt szereti, hogy apa és anya ilyenkor nem dolgozik annyit, mindannyian együtt vannak otthon, és karácsonyi filmeket néznek.
– Azt szeretem, amikor az egész család együtt van otthon – felelte végül a kisfiú.
– Akkor rajzold le a családodat! – mosolygott a tanító néni.
És úgy is lett. Dani lerajzolta apát, anyát és saját magát, ahogy a karácsonyfa előtt állnak és mosolyognak. A rajza olyan szépre sikerült, hogy az osztálytársai is köré gyűltek, dicsérték és csodálták.
Amikor minden gyerek elkészült, a tanító néni segítségével egy kis lyukat fúrtak a műveikre, átfűzték rajta a szalagot, és felakasztották a díszeiket a fára. A tanító néni felkapcsolta a fa fényeit, és a gyerekek alkotásai úgy ragyogtak, mint még soha. Ez lett a legszebb fa az egész iskolában, mert ezt díszítették azok a szép művek, amelyeket a gyerekek a karácsonyra gondolva készítettek. A fa megmutatta, hogyan látják és mennyire szeretik a karácsonyt. A 4. b csodaországgá változott. A ragyogó fa és a csillogó, színes díszek láttán olyan volt, mintha a karácsony varázsa tényleg megelevenedett volna.
– Nézzétek, mennyi mindent készítettetek! Minden dísz egyedi, ahogy mindegyikőtök is az. Éppen ettől különleges. És attól is, hogy milyen szépen segítettetek egymásnak. A Jézuska az ügyességetekért biztosan egy csomó ajándékot hoz majd nektek – dicsérte meg őket szeretettel.
Miközben a gyerekek a fájukat csodálták, Mimi mosolyogva odasúgta Daninak:
– Ez a legszebb nap a világon!
Dani tényleg büszke volt a művére, ahogy minden egyes gyerek. Minden dísz különleges volt. A gyerekek a fa előtt játszottak, táncoltak a karácsonyi dalokra, és élvezték az iskolai karácsonyi pillanatokat.
5 perces mesék Karácsonyi mesék Mesék az iskoláról Mesék gyerekekről Mesék kisiskolásoknak Óvodai mesék Téli mesék




Hogy tetszett a mese?