A makacs kis traktor

A sűrű erdőn túl, egy nagy mező mellett állt egy nagy tanya. A tanya mellett volt egy hatalmas pajta. Abban lakott két különleges gép: egy nagy traktor és egy kis traktor. Mindketten segítettek a gazdának a mezőn, és mindenben, amire a tanyán szükség volt. A nagy traktor erős volt és bölcs. Pontosan tudta, mit hogyan kell csinálni. A kis traktor ügyes kis segítő volt, de szófogadatlan és makacs, és néha a maga feje után ment. Ez pedig nem volt jó.

Egyszer a kis traktor és a nagy traktor kiment a gazdával a mezőre. Az az erdőn túl volt. Hatalmas mező volt, és sok munka várt rájuk. A nagy traktor nem lustálkodott, rögtön nekilátott. A kis traktor is szorgalmasan segített. A gazda nagyon örült, hogy ilyen segítői vannak. Amikor már majdnem végeztek, és a munka szinte kész volt, váratlan dolog történt.

Amikor a gazda fel akart szállni a nagy traktorra, megcsúszott a lába. Próbált belekapaszkodni a gépbe, de nem sikerült. Egyenesen a földre esett, és csúnyán megütötte magát. A nagy traktor rögtön odahívta a kis traktort, és azt mondta neki:
– Kistraktor, siess! Menj be a faluba segítségért. Ne az erdőn át menj! Ott mocsár van, és elakadsz benne. Arra ugyan rövidebb, de veszélyes. Én itt maradok a gazdával. Te gyorsabb vagy, úgyhogy indulj!

A kis traktor megfordult, és úgy száguldott, hogy csak úgy porzott a kereke. Bevette a kanyarokat, kikerülte az állatokat, aztán odaért az erdőhöz. Meg kellett volna kerülnie, de az erdőn át jóval rövidebb volt az út. És a kis traktor megint nem fogadott szót, hanem a maga feje után ment. Behajtott az erdőbe. Tetszett neki az út. Csak úgy suhant a kerekei alatt az erdei ösvény, a fák pedig sorra villantak el az ablakai mellett.

Egyszer csak a semmiből mocsár bukkant fel a kis traktor előtt. Olyan gyorsan ment, hogy nem tudott időben megállni. Teljes sebességgel belehajtott, és meg se tudott moccanni. Nem indult a motorja, nem forogtak a kerekei, semmi. Csak annyit tudott tenni, hogy segítségért kiabált.

Ezalatt a nagy traktor a mezőn várt a sérült gazdával. A kis traktor csak nem jött vissza, és a nagy traktor arra gondolt, hogy valami baj történt. Óvatosan lefektette hát a gazdát egy közeli fa alá, és azt mondta neki:
– Ne félj, gazda, elmegyek segítségért, és megkeresem a kis traktort is. Várj itt, és ne mozdulj. Itt nem lesz semmi bajod.

Aztán elindult. Mezőkön, réteken át robogott, míg el nem ért az erdőhöz. Hallotta, hogy a kis traktor onnan kiabál segítségért. Utánament hát. De óvatosan haladt, és már messziről látta, hogy a kis traktor beleragadt a mocsárba. Gyorsan beakasztotta a vonóhorgába, és kihúzta. Nagyon mérges volt rá, de nem volt ideje szólni. Csak annyit mondott:
– Gyorsan! A gazdánk vár. Megsérült. Gyerünk a faluba!

Erre mindketten összeszedték maradék erejüket, és robogtak segítségért. Megtalálták az orvost a mentőkkel, és odavezették őket a gazdához. Minden jól végződött.

Este, amikor a gazda már a saját ágyában feküdt, a két traktor pedig a pajtában, a nagy traktor odahajolt a kicsihez, és azt mondta:
– Ma a szófogadatlanságoddal mindenkit bajba sodortál. Örökre elromolhattál volna a mocsárban, és én is elakadhattam volna, amikor kiszabadítottalak. Ha mindketten beragadtunk volna, ki mentette volna meg a gazdát?
– Tudom. Nagyon sajnálom – felelte szomorúan a kis traktor.
A nagy traktor nem haragudott rá sokáig, a kis traktor pedig már tudta, hogy ha makacs, és nem fogad szót, abból nagy baj lehet.