
Esti mesék
A mézeskalács emberke
Volt egyszer egy nagyanyó meg egy nagyapó, és együtt éltek egy kis házikóban a falu szélén. Egy őszi délután nagyanyó megkívánt valami édeset. – Tudod, mit, nagyapó? Süssünk egy mézeskalács emberkét! – mondta.
Egy lábasban megmelegítette a mézet, hozzászórta a lisztet, a fahéjat és a szegfűszeget, és illatos tésztát gyúrt. Kinyújtotta, és kiszaggatott belőle egy emberkét, kerek fejjel, kis kezekkel és kis lábakkal. Az arcába két mazsolaszemet nyomott, és betolta a sütőbe. Amikor megsült, nagyapó cukormázzal szájat rajzolt neki, meg három gombocskát a kabátkájára, nagyanyó pedig még egy kicsit visszatette a meleg sütőbe.
Egyszer csak megszólalt valaki a sütőben: kopp-kopp! – Engedjetek ki!
Nagyanyó óvatosan résnyire nyitotta a sütő ajtaját, és a mézeskalács emberke – hopp! – kiugrott az asztalra, az asztalról a padra, a padról a földre, és már az ajtóban is volt.
– Várj, emberke, hová szaladsz? – kiáltott nagyanyó. De az emberke csak nevetett, és énekelt:
Hipp-hopp, ugri-bugri,
engem nem tudtok elkapni!
Mézeskalács emberke vagyok,
egy szempillantás, s már elszaladok!
Nagyanyó és nagyapó utána iramodott, de hiába!
Az udvaron egy cica sütkérezett a padon. – Miaú, emberke, mézillatod van! Várj csak, megkóstollak egy kicsit! – De az emberke átugrott rajta, és énekelt:
Hipp-hopp, ugri-bugri,
engem nem tudsz elkapni!
Elszöktem a nagyanyótól,
elszöktem a nagyapótól,
tőled is elszaladok,
mézeskalács emberke vagyok!
A cica pedig utána eredt.
A kiskapun túl, a tarlón egy lovacska legelészett. – Nyihaha! Egy ilyen kis mézeskalácsot szívesen megennék a zab mellé! – De az emberke énekelt:
Hipp-hopp, ugri-bugri,
engem nem tudsz elkapni!
Elszöktem a nagyanyótól,
elszöktem a nagyapótól,
elszöktem a cicától,
tőled is elszaladok,
mézeskalács emberke vagyok!
A lovacska pedig utána eredt.
A mező mögötti réten egy tehénke legelt. – Múúú, emberke, állj meg, hadd nézzelek meg! – De az emberke énekelt:
Hipp-hopp, ugri-bugri,
engem nem tudsz elkapni!
Elszöktem a nagyanyótól,
elszöktem a nagyapótól,
elszöktem a cicától,
elszöktem a lovacskától,
tőled is elszaladok,
mézeskalács emberke vagyok!
A tehénke pedig utána eredt. Most már nagyanyó, nagyapó, a cica, a lovacska és a tehénke is az emberke után futott.
A rét mögött patak folyt. Az emberke megállt a parton, mert nem tudott úszni. Ekkor előbújt a nádasból a róka. – Mi az, emberke, át akarsz jutni a túlpartra? Ülj fel a farkamra, majd átviszlek.
Az emberke már hallotta maga mögött nagyanyó, nagyapó és az összes állat dobogását. Így hát elénekelte a rókának:
Hipp-hopp, ugri-bugri,
engem nem tudsz elkapni!
Elszöktem a nagyanyótól,
elszöktem a nagyapótól,
elszöktem a cicától,
elszöktem a lovacskától,
elszöktem a tehénkétől,
tőled is elszaladok,
mézeskalács emberke vagyok!
És hopp, felült a róka farkára.
A róka belegázolt a vízbe. Egy kis idő múlva azt mondta: – Emberke, mély a víz, a farkamon elázol. Mássz fel a hátamra.
Az emberke felmászott a hátára. Kisvártatva a róka így szólt: – Emberke, itt még mélyebb. Mássz fel a fejemre, hogy el ne ázz.
Az emberke felmászott a fejére. És kisvártatva a róka azt mondta: – Emberke, itt a legmélyebb. Ugorj az orrom hegyére, ott szárazon maradsz.
Az emberke az orra hegyére ugrott. Abban a szempillantásban a róka felkapta a fejét, és csattant a foga – csakhogy az emberke fürgébb volt. Kisiklott előle, és csobb! beleesett a patakba.
A víz elkapta, és vitte, vitte, míg egy kicsit lejjebb ki nem sodorta a part menti sekély vízbe. És ki futott oda éppen akkor? Nagyanyó és nagyapó. A róka üres szájjal állt a vízben. Amikor meglátta nagyapót a botjával, a cicát, a lovacskát és a tehénkét, behúzta a farkát, elszaladt az erdőbe, és soha többé nem jött vissza a patakhoz.
Nagyanyó felemelte az emberkét, és megtörölgette a kötényében. – Na látod, emberke, hová jutsz, ha elszaladsz – mondta. Otthon a meleg kályha mellé tette, hogy megszáradjon. Az emberke pedig többé nem szaladt el sehová. Nagyanyóéknál lakik az asztal fölötti polcon, és minden este elénekli nekik a dalocskáját a tea mellé.
Klasszikus mesék Mesék a nagymamáról Mesék a nagypapáról Mesék kicsiknek




Hogy tetszett a mese?